Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vadgesztenye, "az erekre hat"

 

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)

Egyéb elnevezései: bokrétafa, lógesztenye, balkáni vadgesztenye
A Kis-Ázsiában őshonos vadgesztenye 15-30 méter magas fa. Összetett levelei 5-7 cm hosszú, végükön hegyes és csipkézett szélű tojásdad alakú levélkékből állnak. Ötszirmú virágai pirosas, vagy sárgásfehér színűek. Tüskés, húsos toktermésében található nagy magja, a gesztenye. Felálló bugavirágzata kellemes illatot áraszt.
A kecske és a disznó kifejezetten kedveli a vadgesztenye keserű ízét. Latin nevének, a hippocastanum-nak jelentése „lógesztenye”, mivel a törökök a kehes lovakat vadgesztenyével gyógyították. A fa a XVIII. században került Európába, ahol ma számos sétány, park és kert dísze. A mag kivonatából készült fürdőolaj segít megőrizni a bőr rugalmasságát, kérgéből sárga festéket készítenek.
Gyógyhatása
Mivel a vadgesztenye magja és kérge különféle hatóanyagokat tartalmaz, kiegészítő kezelésként egyaránt hatásos vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Az újabb kutatások igazolták az eszcin – a magból kivont érszűkítő – gyulladásgátló és a vénák tónusát fokozó hatását. A kéregben lévő eszkulin csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét, és növeli ellenállásukat.
Felhasználása
A vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési rendellenesség kezelésére ajánlott, egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például az őszi csodamogyoró, a kanadai aranygyökér, és a szilvalevelű bangita.
Figyelmeztetés
Belsőleg a vadgesztenye mérgező, még ha a szaponinok mérgező hatása igen csekély is. Kisgyermekeknek, várandós és szoptató nőknek nem ajánlott; émelygést és gyomorpanaszokat okozhat. A kezelés mindig rövid ideig tartson. Külsőleg használva semmilyen kellemetlen hatása nincs, eltekintve attól, hogy ritkán allergiát okoz.